.

1995-ben csatlakozott a Magyar Pedagógiai Társaságon belül – a Győr-Moson-Sopron megyei szervezetként működő Magyarságkutató Bizottság a MTA Veszprémi Területi Bizottság munkájához, hogy gazdagodjon más megyék tudományt művelő oktatóinak tevékenységével, s egyben gazdagítsa a tudományos műhelyt a Kárpát-medencei kapcsolataival. A MTA VEAB Magyarságkutató Bizottságának elnöke dr. habil Kováts-Németh Mária CSc egyetemi magántanár, aki 2022 tavaszán leköszönt a posztjáról. Több, mint negyedszázad alatti szerzői és szerkesztési munkájának köszönhetően hat „Kárpát-medencei” füzet és öt kötet jelent meg, melyek a Kárpát-medencei találkozásokról és konferenciákról tanúskodva a magyar értékek gazdagságáról, az összefogás szükségességéről, a hit – haza – család becsületének megerősítéséről, a kötelesség és felelősség elismerésre méltó örökítéséről szólnak.

 2022 tavaszán a MTA Veszprémi Területi Bizottság és a Kodolányi János Egyetem támogatásával készült a „Tudomány – Művészet – Hit – Erkölcs a Kárpát-medencében” című szép kivitelű és igen fontos tanulmánykötet, immár az ötödik „A magyarság megtartó ereje” című sorozatban. Figyelemre méltó Kornis Gyula kultúraelméleti felfogásának tükröződése a kötet címében. Az ott felsorolt „objektív javak” emlékeztetnek a megvalósításra irányuló tudományos, művészi, erkölcsi, vallási tevékenységekre és az igaz, a szép, a jó és az isteni eszmények értékrendszerére, amik – mint az emberi kultúra ideális elemei és összetevői – a különböző korok szellemi fejlettségének fokára emelték az emberiséget.

A Kárpát-medencei magyarság összefogását reprezentáló tanulmánykötet, mely Kováts-Németh Mária, Szabó Péter és Lévai Attila szerkesztésében készült, a magyarországi, felvidéki, erdélyi és ausztriai intézmények vezetőinek, professzorainak, kutatóinak a tanulmányai közé szívesen fogadta a lengyelországi szakemberek és oktatók kutatásait is. Így kiváló tanulmányok tára bizonyítja a közös – Kárpát-medencei, illetve Közép-európai szintű – gondolkodásnak, a közös vitáknak, a megállapítások újragondolásának és újra megvitatásának a fontosságát. A kitűnő szerkesztésű kötetet Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője ajánlja az Előszóban, hangsúlyozva a kötet igen nagy és fontos szerepét az értékek és a kultúra közvetítésében.

A kötetben a 28 igényes és nagyon értékes tanulmányt tartalmazó három tematikus egység öleli fel azokat a kérdéseket és kihívásokat, melyek a magyarság megmaradását elősegíthetik vagy gátolhatják. A kötet egyszerre reprezentálja a problémákat, a felelősség-vállalás szükségességét és a megoldást, megoldásokat is, ahogy már a borítón olvashatjuk Márai üzenetét: …egyetlen dolgod, létezésed egyetlen értelme a földön, hogy megismerjed az emberi és világi dolgok igaz természetét, az emberi és világi tünemények összetartozását, s méltányosan viselkedj akkor is, ha embertársaid méltatlanul viselkednek. Ez a dolgod a földön: nem több.”

A Tudomány tematikus egység sokszínű tárházát Szijártó István, a Százak Tanácsának elnöke a „Nemzetünk igazi alkotmánya anyanyelvünk és kultúránk” című tanulmánya nyitja, melyben a szerző az európai kulturális gyökerek jelentőségét, a gazdag magyar nyelv művelésének fontosságát hangsúlyozza. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete Márai Sándornak és Stanisław Vincenznek, akik drámai körülmények között, ugyanabban az időben, azaz a második világháború utolsó hónapjaiban, és egymáshoz közel lévő magyar falvakban érintkeztek a szovjetekkel, a ránk fennmaradt tapasztalatait elemezve a belőlük levont következtetésekkel elgondolkozásra készteti az olvasót számos és még mindig aktuális, fontos témáról, mely a következő kérdéseket veti fel: hogyan tekintsünk egy idegenre, egy más emberre, „hívatlan vendégre”, „ellenségre”, hogyan beszélgessünk vele, és végül hogyan reagáljunk az általa követelt erőszakra. Szabó Péter, a KJE rektora a kooperatív egyetemi modellt mutatja be, mint egy lehetséges választ a 21. századi felsőoktatás-pedagógiai kihívásokra. Garaczi Imre, a MTA VEAB alelnöke Németh László magyarságtudomány fogalmát, magyar nemzetpolitikai téziseit elemzi a századunk magyar nemzetstratégiai aktualitások alapján. Kováts-Németh Mária Kornis Gyulát és Mészáros Istvánt, a XX-XXI. század neveléstudósait, mint elkötelezett embereket, választott hivatásuk példás művelőit mutatja be, akiknek szellemiségük az európai és magyar kulturális örökségünkből táplálkozott, s azt az adott korban újrateremtették. Deák Ernő a magyar középiskolások, egyetemisták és főiskolások ausztriai helyzetét tárgyalja a 1956-os forradalom utáni időszakban. Albert Sándor, a rév-komáromi Selye János Egyetem alapító rektora a kassai ipariskolának 150 éves történetét írja le a tanulmányában. Gizińska Csilla, a Varsói Egyetem Magyar Tanszékének vezetője a lengyel iskolarendszer hagyományait és a benne megtörtént változásokat foglalja össze. Szőcs Judit, a Romániai Pedagógus Szövetség volt elnöke a „Mi vagyunk Mátyás nemzete” című írásában igen fontos és értékes visszaemlékezéseit osztja meg az olvasóval. Réthy Endréné egyetemi magántanár a személyes konstrukciók értéktartományát és a személyiség tágabb tudományos perspektíváit elemezve az egyén kiteljesedésének lehetőségeit emeli ki. Somogyi Angéla egyetemi docens az online oktatás egészségpszichológia hatásait vizsgálta. Barátka Agnieszka, a Varsói Egyetem PhD-hallgatója a helyidentitás lehetséges gyakorlati szerepét mutatja be a lengyel középiskolások magyar nyelvre való tanításában, minek alapja Kováts-Németh Mária által kidolgozott Erdőpedagógia projekt Helyidentitás-viselkedéskultúra moduljának az adaptálása a lengyelországi magyar nyelv tanításában.

Külön figyelmet követel néhány írás, mely a Százak Tanácsának 25. évfordulója alkalmából gazdagítja ezt a témakört. Király Béla filozófus az „Annyit érek, amennyi a szeretetem” című interjújában Szijártó Istvánnal beszélget, a Százak Tanácsának ügyvivő elnökével, aki 2022. januárjában ünnepelte 80. születésnapját. Németh Ferenc c. docens, nemzetközi borbíró Szijártó István 2021-es „A nagyvilágon e kívül…” című kötetét ismerteti meg az olvasóval, összegzi a kötet közel félszáz tanulmányainak tanulságait. Cservenka Judit újságíró tollából olvashatjuk beszélgetését Bakos Istvánnal a Bethlen Gábor Alapítvány születéséről. Foltán László olimpiai és világbajnok és Gyímesi János kosárlabda mesteredző, akik szintén a Százak Tanácsa tagjai személyes tapasztalatait megosztva az olvasóval az elkötelezett szakmai tevékenységükből a nemzeti identitás jelentőségét és szép példáit mutatják be.

A Művészet témakörben Sallai Éva műsorvezető Gárdonyi Géza művészeti tevékenységét elemzi tanulmányában. Borbély Károly festőművész az „Eltévedt világ” című tanulmányában, melyet gazdagon szemlélteti festményeivel, arra a kérdésre keres választ, hogy hol van a helyünk ebben a világban, és mi a dolgunk, mi lehet a küldetésünk. Torgyik Judit, KJE tanára a felnőttek körében végzett vizsgálat eredményeit prezentálja ismertetve az olvasóval a szülők véleményét, viszonyulását a múzeumhoz, mint szabadidős művelődési lehetőséghez és iskolán kívüli tanulási helyszínhez. Borbély Edina grafológus a rajzvizsgálat szerepére a pedagógiában hívja fel az olvasó figyelmét.

A Hit és erkölcs tematikus egységet a Selye János Egyetem Calvin János Teológiai Karán a 2015 évvégi konvokációs előadások keretében folytatott és lejegyzett kerekasztal-beszélgetés nyitja, melynek fő témája a hit és erkölcs volt. Továbbiakban Somogyi Alfréd egyetemi docens felelős kérdést tesz fel tanulmánya címében: „Mit várhat el a nemzet a keresztyén hittanoktatástól és a hitoktatótól?”, s a megadott válaszában hangsúlyozza: „a hittanoktatástól a tiszta igeiséget, és a keresztyén erkölcsre való nevelést”, a hittanoktatótól pedig azt, hogy soha ne jelenjen meg a gyerekek, diákok előtt semmilyen ideológiába burkolózva. Lévai Attila dékánhelyettes a komáromi Katechetikai Szeminárium megalakulásának az előzményeit és első szemináriumi évet írja le. Lukács Olga dékán a protestáns (református) teológiai képzés szerepét mutatja be az erdélyi állami felsőoktatásban. Szénási Lilla, a SJE tanára a hittankönyvek területén megtörtént legújabb változásokat elemzi. Rácz D. Ignác premontrei testvér Harvengti Fülöp apát személyét prezentálja az olvasónak. Bognárné Kocsis Judit főiskolai docens „A vallásos nevelés konstruktív ereje” című tanulmányában a vallásos nevelés harmonikus és patológiás működésének jellemzőit, a hitre jutás folyamatát mutatja be, hangsúlyozva azokat a „sajátosságokat”, amelyek a harmonikus, konstruktív életvezetést jellemzik. E témakört Sipos Judit egyetemi adjunktus által lejegyzett beszélgetése zárja Harald Mandl, a Burgenlandi Pedagógiai Főiskola Valláspedagógia és Diverzitás Intézetének vezetőjével a hittantanítás jó gyakorlatáról Eisenstadtban.

A „Tudomány – Művészet – Hit – Erkölcs a Kárpát-medencében” című kötetben – mint „A magyarság megtartó ereje” címen közismert kiadványsorozat korábbi köteteiben – a szerzők azokat az irányokat fogalmazzák meg, melyek a magyar kultúra örökségeként elősegítették az iskolai nevelést, az egyén kiteljesedését, a hit, tudomány és művészet kellő megbecsülését. Felhívják az olvasó figyelmét arra, hogy az iskola meghatározó értékteremtő, értékmegőrző és értékközvetítő intézmény. A kötetet záró és közösen megfogalmazott Ajánlásban hangsúlyozzák: „Mára Európa kifejlesztett egy olyan kultúrát, mely az emberiség számára korábban ismeretlen módon kizárja Istent a közgondolkodásból, akár úgy, hogy teljesen tagadja, akár úgy, hogy a létét bizonyíthatatlannak, bizonytalannak, ezért a szubjektív döntések területére tartozónak ítéli, olyan valaminek, ami teljesen jelentéktelen a közélet számára. Ez okozza az erkölcsi lelkiismeret zavarát. Ezért különösen nagy a veszély a tanítás, az erkölcs és a kultúra területén. Az igazi kultúra szeretetközösséget alkot. Nemzetnevelőink legyenek lélekformálók, szellemivezetők! Abban közmegegyezés van, hogy miként régen a könyvtár volt a közösségek dolgozószobája, ma meg az iskola a műveltség megszerzésének legfontosabb terepe kell, hogy legyen.” (289. o.) A kötetben tehát a hangsúlyt a nemzetállam, az egyház, a család, az iskola, a kutatási lelőhelyek, a művészet és a sport felelősség-vállalásának, megtartó erejének bemutatására, az összetartozásra, mint a nemzeti identitás feltételére, a közös munka eredményeire és további lehetőségeire helyezték a szerzők.

A „Tudomány – Művészet – Hit – Erkölcs a Kárpát-medencében. A magyarság megtartó ereje V.” című kötetet nemcsak szakmabelieknek, hanem kivétel nélkül – mindenkinek ajánlom olvasásra, hiszen a Kárpát-medence tudományt művelő tudósainak munkáját, kutatásaiknak eredményeit, megállapításaikat megismerve saját munkánkat is gazdagítjuk. Jól szolgálja ezt, a szerkesztők azon törekvése, hogy minél szélesebb körben megismertessék az olvasóval a hiteles tényanyagokat, annak felismerésében, hogy a jövő formálásához nélkülözhetetlen a múlt ismerete, elfogulatlan értékelése, s hogy a generációk párbeszéde segíti nemcsak a tudomány művelését vállaló fiatalok munkáját, hanem mindannyiunkat a magyarság megbecsülésében.

Kováts-Németh Mária – Szabó Péter – Lévai Attila (szerk.): Tudomány – Művészet – Hit – Erkölcs a Kárpát-medencében. A magyarság megtartó ereje V., Palatia Nyomda és Kiadó Kft., Győr, 2022., 294 o.

Agnieszka Barátka