Az eddigi leggazdagabb esztendő

Az eddigi leggazdagabb esztendő

Fennállásának legaktívabb évét élte meg a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a 2024-es esztendőben, szűrték le a következtetést a szervezet hétfőn, január 20-án hibrid módon tartott beszámoló közgyűlésén. Elnöke hét országban tartott előadást, köztük a legjelentősebb a Pekingben szervezett 30. Zászlótudományi Világkongresszuson való részvétel. A szervezet alapítóját, vezetőjét, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust, nemzetközi címerakadémikust eddigi tevékenysége elismeréseként a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének érdemérmével tüntették ki.

                                     Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület címere

Világkongresszuson Kínában

A 2024. augusztus 12–19. között Pekingben szervezett 30. Zászlótudományi Világkongresszuson A román királyi család tagjainak zászlai az első világháborút követően címmel tartott előadást az Egyesület elnöke. Bemutatta az első világháborút követő történelmi változásokat, Románia létrejöttének folyamatát, Erdélynek Romániához való csatolását, Románia 1921-es címerének kialakulását, a címer alkotóját, Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművészt, aki 1915-ben magyar részről megrajzolta az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság címerét és állampecsétjét, végül a szintén Keöpeczi Sebestyén József által alkotott királyi zászlókat.

                             Fotó: Remigijus Bimba

A Világkongresszus zárónapján tartott gálán a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének (FIAV) érdemérmével tüntették ki Szekeres Attila Istvánt. A kitüntetés értékét jelzi, hogy tudományos tevékenysége elismeréseként az erdélyi heraldikuson kívül még csak Jim Ferrigan amerikai vexillológus kapta most meg a rangos elismerést. Különben Szekeres Attila István az egyetlen romániai, ugyanakkor az egyetlen magyar szakember, akit eddig a FIAV érdemérmével kitüntettek.

A FIAV elnöke és főtitkára, Željko Heimer, illetve Bruce Berry az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet kérte fel a 2032-ben sorra kerülő világkongresszus megszervezésére. Az Egyesület reméli, Erdély után Sepsiszentgyörgyöt is sikerül felvinni a szakmai világtérképre.

A kongresszuson való részvételben az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, Szekeres Attila Istvánt Domus programja által a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. Mind az Egyesület, mind elnöke köszönetet mondott a támogatásért.

Nemzetközi konferenciákon

A Cseh Zászlótudományi Társaság meghívottjaként erdélyi zászlókról tartott előadást az Egyesület elnöke a morvaországi Prostějov (korábban Proßnitz) városában a 2024. október 4–6. között szervezett Cseh Zászlótudományi Kongresszus zárónapján.

Az erdélyi címerek múltja, jelene és jövője címmel tartott online előadást az elnök a Litvánia fővárosában, Vilniusban június 12–14-e között a Litván Történelmi Intézet és a Krakkói Tudományos Könyvtár által, a Litván Tudományos Akadémiával partnerségben rendezett nemzetközi konferencián. Bemutatta a régi vármegyei, valamint székely és szász széki címereket, az osztrák-magyar monarchiabeli jelképeket, aztán Erdélynek Romániához való csatolását követően az 1928-ban, továbbá Románia Szocialista Köztársaság idején, 1972-ben megállapított, majd az 1989-es fordulatot követően elfogadott címereket. Sok jelképhez már a két világháború között durván hozzányúltak, megsértették a címertani hagyományokat, és eltüntették a történelmi múlt nyomait. A kommunizmus idején szocialista vívmányok szimbólumaival töltötték meg a címerpajzsokat, végül napjainkban tovább folytatódik az elrománosítás, a magyar és székely jelképek gáncsolása. Ami a jövőt illeti, Erdélyben is kezdenek megjelenni a trendinek tartott, sokszor semmitmondó logók, melyekkel esetenként több évszázados címert helyettesítenek.

Erdély címerének megjelenítése az osztrák, magyar és román állami címerekben címmel tartott online előadást az elnök április 25-én a Moldovai Köztársaságban szervezett 18. Heraldikai Szimpóziumon. Erdély címere az osztrák államhoz kötődő címerkompozíciókban címmel tartott előadást február 4-én, Bécsben, a Bornemisza Péter Társaság székházában. Majd Erdély címereiről tartott előadást április 4-én a Magyarság Háza Szabadegyetem keretében Budapesten, a Magyarság Háza Galériában

A székelyek jelképeiről tartott előadást április 30-án a Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság által szervezett nemzeti kisebbségi konferencián a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán.

Hazai előadások

A szeptember 4–6. között a Fogarasi Vármúzeumban szervezett éves tudományos szimpóziumon az Egyesület elnöke a Zászlótudományi Világkongresszuson angolul tartott előadását ismételte meg románul, kongresszusi pillanatképekkel színesítve.

Szent László címertani és numizmatikai ábrázolásai címmel tartott előadást az elnök Nagyszebenben, a HÍD Egyesület által szervezett Ars SACRA Fesztivál keretében Szent Lászlónak szentelt konferencián, szeptember 14-én.

                                  Fotó: Gagyi Attila

Címereink a kezdetektől a tiltásukig címmel tartott előadást a heraldikus február 21-én a Kőhíd Egyesület által szervezett sepsiszentkirályi kulturális előadássorozat keretében a helyi kultúrotthonban.

Erdély címere különböző címerkompozíciókban címmel tartott előadást Csíkszeredában, a városháza dísztermében április 12-én, A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat meghívottjaként.

Református egyházi címerekről tartott előadást a bukaresti Kós Ferenc Kör meghívására a Calvineum Református Egyházközség tanácstermében október 26-án.

Hit és magyarság címerekben címmel tartott előadást november 25-én Sepsiszentgyörgyön, a Gyöngyvirág Utcai Református Egyházközség gyülekezeti termében a Teológia mindenkinek sorozat keretében.

Történelmi címerekről tartott előadást a sepiszéki történelemtanárok és társadalomtudományt oktatók számára szervezett módszertani körön november 26-án, Sepsiszentgyörgyön.

A Címer- és zászlótudomány Erdélyben című panelbeszélgetésen válaszolt a házigazda Nagy József történész kérdéseire a Gyergyói Szemle által Gyergyóremetén szeptember 5–8-a között szerevezett V. Erdélyi Történész Tábor zárónapján.

Címerkiállítás és visszhangok

Nagyajtán, az Unitárius Templomvár Ősök-bástyájában. április 14-én nyílt meg az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület Keöpeczi Sebestyén József címervilága című kiállítása, melynek kurátora, Szekeres Attila István Keöpeczi Sebestyén József életútjáról tartott előadást, és méltatta művészetét.

A tárlatról beszámolt múlt év végi körlevelében a Nemzetközi Címertani Akadémia. Így mondhatnánk, Nagyajta felkerült a címertani világtérképre.

Említett körlevél több az Egyesülethez vagy elnökéhez kötődő hírt is megjelenített. Beszámolt arról, hogy Szekeres Attila István előadással részt vett a 30. Zászlótudományi Világkongresszuson, és kitüntettek FIAV érdemérmével. Továbbá jelezte a litvániai konferenciát és a moldovai szimpóziumot, melyeken szintén előadott a heraldikus. És hírt adott az észak-macedóniai Macedonian Herald című címertani folyóiratról, melyben megjelent Szekeres Attila István a székely címerek történetéről írt tanulmánya angol nyelven és macedón fordításban.

                                    Fotó: Remigijus Bimba

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület adományaként az elnök címeres zászlót tervezett a bukaresti Calvineum Református Egyházközségnek, azt az október 27-én tartott jubileumi istentisztelet keretében avatták fel.

Nem közvetlenül egyesületi tevékenység, de érdemes hírt adni arról is, hogy 2024 folyamán Románia kormánya elfogadott négy Szekeres Attila István által alkotott közigazgatási jelképet: Csernáton község zászlaját, valamint Csíkszentsimon, Gyergyóújfalu és Máréfalva község címerét.

Sepsiszentgyörgy, 2025. január 22.

Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület