Megjelent a Bécsi Napló 2025. évi 6.száma

A Bécsi Napló 2025 November-December számának összefoglalója:

A lap Hiller István 2025: Hol a jövőnk? írásával nyit, mely az év visszatekintő, összegző helyzetjelentése.
Varga János, a Pazmaneum rektorának írása a Visszafordítva élni felhívja a figyelmet az adventi időszak valódi fontosságára, szembesítve minket a kor égető problémáival.
„Zeitenwende” címmel a német honvédelemről esik szó, mely kardinális kérdés kezd lenni az országban. Keszég Kornél cikkét azzal zárja, hogy a probléma korántsem csupán Németországé, hanem egész Európát érinti.
Másréti Kató Zoltán a Búcsú a demokráciá(k)tól? -ban arra keresi a választ, hogy a demokrácia korunkban fenntartható-e.
Ausztria–Magyarország: „A két szomszéd vár”*?-ban Martos Péter elemzi Lázár János munkásságát.

Ezután Paládi Renáta ad helyzetjelentést az ukrajnai helyzetről a Ukrajnai helyzetkép: a béke szorításában, és ami ezen túl van cikkében.
Tómó Margaréta írásában kifejti a szerbiai helyzet reménytelenségét, amit még az éhségsztrájkok sem oldanak meg. Éhségsztrájkok és gazdaság címmel merülhetünk el a déli ország elemzésében. Az újság közzéteszi a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége közgyűlésének Zárónyilatkozat-át.

Csinta Samu Székely himnusz, a romániai „tényező” cikke a másik déli államról, Romániáról ad helyzetjelentést.
Nagymihály Zoltán Válságos időben címmel párhuzamot von a tíz évvel ezelőtti sajnálatos francia eset és Magyarország jelenlegi állapota között.
Fetes Kata ezúttal is izgalmas bepillantást ad más lapok írásaiba, teszi mindezt Nemzetközi Sajtószemle címszó alatt. Az '56-os megemlékezések és a Gráci magyarok ízlelése című írások beszámolnak az 1956-os magyar forradalom évfordulójának megünnepléséről.
Szociológiai elemzést ezúttal Németh Ádám ad nekünk Jóllét a túlképzettség tükrében címmel.
Jókai 200 Bécsben Blaskó Katalin beszámolója a Bécsi Egyetem megemlékezése a jeles évfordulóról.
A Bécsi Napló irodalmi pályázatot hirdet: Itthon vagy Otthon? – címmel ahová a 35 év alattiak írásait várják és komoly díjazással jár.
Magyarok Ausztriában?-ban Bognár László számol be a 17. "Kufstein" konferenciáról.
Molnár Ilona pedig III. Lehárfesztivál Komáromban írásában ad képet egy érdekfeszítő fesztivál történéseiről.
Az olasz zeneszerző, Giovanni Pierluigi da Palestrina munkásságára Radics Éva ad betekintést a A reneszánsz zene fejedelme címszó alatt.
BRUNSZVIK TERÉZ SZELLEMI HAGYATÉKA Lipóczi - Csabai Sarolta írása egy negyed évezredes évfordulós megemlékezés.
Hogyan lett a lengyel–magyar barátságból lengyel–magyar helyzet? kifejti, hogy Magyarország és Lengyelország polgárai higgadtságot várnak el vezetőiktől. Erről Olszewski Ágnes számol be nekünk.
A Magyar Tudományos Akadémia megemlékezéséről a Pozsony méltón emlékezett írásában Benyák Mária tájékoztat.
Dávid Ferenc a A Mecseki Szabadságharcos Csoportról ír a A vidék fegyveres ellenállása címmel. Deák Ernő ausztriai magyar története a Joschi és a magyar iskola egy menekült életútját vázolja.
Turai Kamil Jut eszembe... címmel az idei Irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról ír személyes hangvételben. Egy bőröndnyi könyv és történet pedig Az Ausztriai Magyar Kutatóintézet őszi, immár hetedik alkalommal megrendezett Schwedenplatzi beszélgetésének beszámolója Csire Márta tollából.
Bődy Pál Tudománypolitika Magyarországon: múlt és jövő a lap ehavi tudományos írása. A 200 éves vasút bűvöletében címmel Rumpler Diána az osztrák vasutak közlekedéstörténetébe nyújt rövid betekintést.
S. Csoma János Eljő a nap és Kovács Attila István Fehérvári utca versei szinesítik az ünnepi lapszámot, emellett pedig SZAKÁLY SÁNDOR 70 éves szülinapjáról sem feledkeznek meg.
Két sajnálatos veszteségről is megtudhatunk; Pallai Péter és Somogyi László is hatalmas értékeket hagyott hátra.
Tóth Máté kultúrtörténeti írása a Jókai a jelenben a Jókai emlékév kapcsán született, szintúgy Lengyel Ferenc JELEN SZÁMUNK KÉPEI is ehhez köthető.
Érzelmes búcsú Fodor Máriától Lassú búcsú után (Utószó egy nehéz pillanathoz, amely sehogyan sem könnyebb), ahol Varga János sokak nevében köszöni meg a sok éves munkásságot.
A lap Ádám Ágnes írásával zárul a Az utolsó Márton-napi libasült az „Ilonában” címmel, ami szintén búcsúzás a híres bécsi magyar étteremtől.

Keller Annamária