Ausztria-Magyarország: „két szomszéd vár“?

Lázár János nemcsak a magyar kormány építési és közlekedési minisztere, hanem feltünően szókimondó politikus is. Emlékezünk, mikor 2018. márciusában, akkor még Orbán Viktor Miniszterelnökségét vezető miniszterként kirándult Bécsbe, és videóban bemutatta véleményét: „Olyan helyen jártam Bécsben, ahol kézzel tapintható a bevándorlás következménye.“ Utána bizonygatta, hogy szigorúan nem beavatkozni akart.

De most nem (csak) Lázár Jánosról lesz szó. Azért szerepel itt, mert képes pontos képet adni az Orbán-kormányban uralkodó véleményről. A batidai vadászkastély tulajdonosa a miniszterek közül elsőként mondta ki, hogy „azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról, annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani”.

Lassan rá lehet térni arra a kérdésre, hogy miért Lázár Jánossal illusztráljuk a témát, és hogy mi is a téma? A volt hódmezővásárhelyi polgármester a „Mandiner“ nevű online-újság szerint egyik úgynevezett Lázár-fórumán „hatalmas pofont osztott ki a külföldi multinacionális vállalatoknak“. Patrióta nézetét így fogalmazta meg: „A Lidl tulajdonosát Schwarz úrnak hívják, a Deichmann cipőbolt tulajdonosát Deichmann úrnak. A Müller tulajdonosát pedig Erwin Müller úrnak hívják Ulmban. Magánemberekről van szó, akik ebből az országból szedik ki a gazdagodásukhoz szükséges pénzt.“ A Spar csak azért maradt ki a mondatból, mert az osztrák élelmiszerlánccal Lázár főnöke foglalkozott – olyannyira, hogy Orbán Viktor magyar lapok ellen sajtó-helyreigazítási pereket indított és nyert meg.

Az Orbán-kormány adópolitikáját a 2010-es kezdéstől kiszúrta Hans K. Reisch, a Spar Österreich vezérigazgatója. Akkor az Európai Bíróság jogszerűnek találta a progresszív, árbevételhez kapcsolódó különadó-rendszert, azzal a magyarázattal, hogy a szabályozás a magyar tulajdonú boltláncokat is érintené – ha a kiskereskedelmi súlyuk nagyobb lenne.

15 évvel később Reisch azt mondta „Die Presse“ szerint, hogy az élelmiszerárak emelkedése mögött főleg a magas energia- és bérköltségek állnak, nem pedig a piaci koncentráció vagy versenyhiány. Mivel a Spar „jelentős politikai nyomás alatt működik“, csak akkor maradnak hosszú távon, ha ismét nyereségesen tudnak működni, és ebben Brüsszel támogatását is várják.

Véleményük támogatására olyan osztrák „intézményeket“ nyertek meg, mint Wolfgang Hattmannsdorfer és a „Kronen Zeitung“. A bulvárlapban a már nyugdíjas volt főszerkesztő Georg Wailand azt állította, hogy a magyar kormány „folyamatosan provokálja” a nyugati kézben lévő élelmiszerláncok, köztük a Spar vagy az Aldi tulajdonosait. Wailand teljesen jogosnak tartja Hattmannsdorfer lépését, aki a különadó miatt jogsértési eljárást indított Magyarország ellen. „Igaza van. De mi lesz a vége? Magyarország halogatni és provokálni fog, amíg ismét sürgősen pénzre nem lesz szüksége Brüsszeltől.“ Az utószó az egyetlen, melyen egyezik az Orbán-kormány más témában olvasható véleményével: „Szép kis EU ez!“

A Spar-nál sokkal pontosabbak a német Lidl magyarországi adatai. „2024-ben csak a kiskereskedelmi különadóra 55 milliárd forintot kellett befizetnünk, ez a potenciális profitunk kétharmad része volt. Így maradt 26 milliárd forint profitunk“ – mondta Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke a „24.hu“-nak adott interjújában. De szerinte a helyzet még rosszabb: a különadót az árbevétel után kell megfizetni, ráadásul úgy, hogy a cég árbevétele eleve csökkent az árstopok és árrésstopok miatt. A kormányzati intézkedések miatt sérül az egészséges verseny, állította a Lidl-főnöknő.

Ezen a ponton még egyszer Lázár János játszik főszerepet. Az építési és közlekedési miniszter ugyanis a parlamentben törvénymódosítást nyújtott be, amely közbeszerzési eljárásokra lesz érvényes: A jövőben csak azok a cégek vehetnek részt állami építési beruházásokban, amik folyamatosan eleget tesznek jótállási kötelezettségüknek. „Semmi szükség se a Strabagra, se más külföldi útépítőre, mikor vannak nagyon jó magyar útépítők.“ Régebbi kijelentéseit, miszerint ki fogja szorítani az osztrák óriást Magyarországról, végül félig visszavonta: „A Strabag marad, mások is maradnak, csak be kell tartani a játékszabályokat“ – mondta Lázár. De még valamit mondott: „Aki rosszul teljesít, és nem javítja ki a hibákat, azt kizárjuk a közbeszerzésekből, és nem vagyunk hajlandók 10 százaléknál több profitot elismerni – sem a Strabag, sem más cégek esetében.“

Októberben Lázár még arról beszélt, hogy a Strabag „átb…ta” az Orbán-kormányt azzal, hogy nem készült el időben az autópálya javításával. Politikai részlet mutatta felháborodásának okát: Szerinte a Strabag pénzeli a Tisza-párti Magyar Pétert. Ezzel a szemrehányással hasonló véleményt nyilvánított, mint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Christian Hafenecker főtitkár szerint ez „komoly külpolitikai botrány, amely diplomáciai következményekkel is járhat”, hiszen osztrák nagyvállalkozó nem avatkozhat be szomszédos ország választásaiba. Hafenecker kettős mércét emlegetett: „Ha Ausztriában hisztérikusan reagálnak az állítólagos orosz befolyásra, akkor nem lehet hallgatni, ha NEOS-közeli nagyvállalat próbál politikai befolyást gyakorolni Magyarországon.“

Lázár János szavaiból az is kicseng, hogy nem csak a „külföldi“ téma fontos neki. „Most egyszerre harcolunk a Strabaggal, mert elrontotta az M30-as autópályát, és nem javította ki határidőre, és egyszerre a magyar V-Híddal, mert nem akarják elfogadni, hogy 10 százaléknál nagyobb haszonkulcsot nem kaphatnak“ – mondta Lázár. „Legyen akár külföldi, akár magyar cég – a lényeg, hogy a munka jó és megfizethető legyen.“ Ami a V-Híd Zrt.-t illeti, ez merész fogalmazás. A cég ugyanis Mészáros Lőrinc birodalmához tartozik, aki Orbán Viktor barátja és felcsúti szomszédja.

Ami talán mégis a legfontosabb: Az M30-as autópálya Strabag által „elrontott“, Miskolc és Szikszó közötti szakaszát majdnem két éves lezárás után december 15. körül adják vissza az autósoknak.

A magyar-osztrák egyetértésben ellenben tovább zavar uralkodik.

Martos Péter