Pozsony méltón emlékezett
A Magyar Tudományos Akadémia, illetve elődje a Magyar Tudós Társaság megalapítása Pozsonyhoz kötődik, hiszen Széchenyi István itt jelentette be, hogy birtokainak egy évi jövedelmét olyan tudós társaság megalapítására ajánlja fel, amely a tudomány, a magyar nyelv, a fejlődés, a haladás szolgálatát biztosítja. A budapesti Széchenyi Társaság a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulással közösen pontosan azon a napon, november 3-án rendezett nagyszabású konferenciát, ünnepi megemlékezést Pozsonyban, amikor 200 évvel ezelőtt Széchenyi István gróf felajánlásának köszönhetően megindult a Tudós Társaság szervezése, amely működését 1830-ban kezdhette meg. Akkor felajánlásához több arisztokrata társult, így jött össze az az összeg, amely az anyagi alapot képezhette. Minderről is megemlékeztek a pozsonyi konferencián. Szemereki Zoltán a társaság elnöke és Gubík László a Magyar Szövetség elnöke köszöntőjét követték az előadások, amelyek a reformkort, Széchenyi személyét, az anyanyelv megőrzésének szükségességét és Jókai munkásságát érintették, tekintettel arra, hogy idén emlékezünk meg a nagy regényíró születésének 200. évfordulójáról. Mindhárom előadó, Pelyach István, Nyíri Péter és Szilágyi Márton előadásával lekötötte a legsikeresebb magyarországi egyetemek tanáraiból és hallgatóiból, valamint a komáromi Selye János gimnázium diákjaiból verbuválódott hallgatóságot. Az értékes előadások nagyban szélesítették ismereteiket mind történelemből, mind irodalomból.
Ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából szerveztek konferenciát az egykori magyar országgyűlések helyszínén, a mai Egyetemi Könyvtár épületében. A rendezvényt közösen szervezte a Magyar Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia, ezzel is hangsúlyozva a magyar és szlovák kapcsolatok szükségességét a tudományosság, valamint a szakmai tapasztalatok kölcsönös átadása érdekében. Az esemény szervezésében a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács oroszlánrészt vállalt. Freund Tamás, a MTA elnöke beszédében Széchenyi Istvánt idézte, akinek híres mondása ma is érvényes: „A tudományos emberfők mennyisége jelenti a nemzet igazi hatalmát.” Ugyanakkor méltatta a szlovákiai magyar egyetemek, tudományos műhelyek és a magyarországi egyetemek közötti gyümölcsöző együttműködést. Martin Venhart, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke, Mészáros András, az SZMAT elnöke és valamennyi előadó korunk legégetőbb tudományos problémáiról, azok megoldási lehetőségeiről értekezett. Nem tértek ki a tudományosságot érintő politikai támadások megtárgyalása elől sem. Mindezekkel együtt azonban megállapították, hogy az együttműködést folytatni kell abban a szellemben, ahogy az alapítók annak idején, 200 évvel ezelőtt meghatározták, bízva benne, hogy a jelen tudósainak eredményei nyomán lesz jövője mindkét ország tudományos akadémiájának.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan a 39. Pozsonyi Városi Kulturális Napok keretében G. Kovács László történész, műfordító a Csemadok pozsonyi székházában tartott előadást Széchenyi István és Pozsony kapcsolatáról. Az előadás elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására fókuszált, de részletezte a grófnak a koronázó városhoz való kötődését is. Széchenyi szívesen és sokat járt Pozsonyban, több lakóhelye is volt itt, és szenvedélyes túrázóként járta a Ligetet, a Malomvölgyet, a Vaskutacska ösvényeit. Élénken érdeklődött a színházi előadások iránt is, és az sem mellékes, hogy itt ismerte meg későbbi feleségét, aki akkor még férjes asszony volt, de a szerelem szikrája már fellobbant közöttük. Pozsony pedig neki köszönheti a Kaszinó megalapítását is, ő hozta el ennek gondolatát angliai utazásairól és abban az időben ez lett a termékeny viták, a közösségi élet színtere.
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az évforduló alkalmából megtartott rendezvények iránt nagy volt az érdeklődés, bizonyítva, hogy az emlékezés, a múlt tisztelete jelen van az egykori koronázó városban.
Benyák Mária
