Kommunizmus Áldozatainak Múzeuma

Oct 23, 2022 - 20:54 Updated: Dec 2, 2022 - 17:06

Fotó: Bika Julianna

Az amerikai Kongresszus 1993-ban elfogadott egyhangú törvénye alapján megalakult a Victims of Communism Memorial Foundation (VOC) Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány, non-profit antikommunista szervezet, melynek az célja, hogy „az amerikaiakat a kommunizmus ideológiájáról, történelméről és örökségéről oktassák”.

Az Alapítvány első projektje a Kommunizmus Áldozatai Emlékművének a felavatása volt az amerikai fővárosban, Washingtonban, egy forgalmas hármas kereszteződésben, ahonnan kilátás nyílik a Capitoliumra és két háztömbnyire van a Union Station vasútállomástól.

A kommunizmus áldozatainak emlékművét George W. Bush elnök avatta fel 2007. június 12-én. Ez a nap Ronald Reagan elnök híres Brandenburgi kapui beszédének 20. évfordulójára esett, amelyen a következőket mondta: „Mr. Gorbacsov, döntsd le ezt a falat!” Két évvel a Reagan-beszéd után leomlott a berlini fal, majd két évvel ezután a szovjet birodalom is összeomlott.

Az emlékmű elülső talapzatán ez áll: „A kommunizmus több mint százmillió áldozatának és azoknak, akik szeretik a szabadságot.” Hátsó talapzatán ez áll: „Minden fogoly nemzet és nép szabadságáért és függetlenségéért”.

Az alapítvány közel harmincéves munkája nyomán 2022. június 8-án átadásra került Washington DC-i Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeuma. A megnyitón megtudtuk, hogy a magyar kormány 10 millió dollárral, azaz 4 milliárd Ft-tal, az összköltség egynegyedével járult hozzá a múzeum megalapításához – mondta el megnyitó beszédében Takács Szabolcs magyar nagykövet, és köszönetet mondott Amerikának az 1956-os 40 ezer magyar menekült befogadásáért.

Az új washingtoni múzeumot magánadományozók, valamint öt ország, Magyarország mellett, Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország kormánya adományaiból finanszírozták.

Neoromantikus kúriában három állandó galériával és a közel 10 ezer négyzetlábnyi, azaz 929 m² területtel az odalátogató, nagyobb részben tanulók csoportjai, megdöbbentő történelemleckét kapnak a brutalitásról és a megtévesztésről, és a forradalmi elmélet bonyolultságáról. A Kommunista Kiáltványtól az orosz forradalmon és a sztálini terroron keresztül láthatók a közelmúlt képei: a nicaraguai gyermekkatonák, az etiópiai polgárháború és éhínség, az észak-koreai kényszermunka táborok fotói, melyek azt mutatják, hogy a kommunizmus, a birodalmak korából származó európai ideológia volt.

A második galéria falfestmény méretű fényképei az oroszországi, kínai, vietnámi, kubai és észak-koreai fogvatartottak rajzaiból készült montázsaiban a folyamatos verést, kínzást és éhezést, de az embernek maradásért folytatott küzdelmet is dokumentálják. A kurátorok becslése szerint 20 millió ember tűnt el a munkatáborok és börtönök rejtett hálózatában, amelyet Alekszandr Szolzsenyicin „gulag-szigetcsoportnak” nevezett.

A harmadik galéria az ellenállást illusztrálja. Az egyik fal óriási képernyő, amelyen a magyarok 1956-ban, és a csehszlovák felkelők 1968-ban láthatók a szovjet tankokkal szemben, a II. János Pál pápa milliónyi hívőnek adott varsói szentmiséjén 1979-ben készült fotó is megdöbbenti a látogatót. Interaktív módszereket is alkalmaz a múzeum, filmvetítések és előadások vannak a múzeum programjában.

A kommunizmus a nép követelésére omlott össze Európában.

Kínában azonban a KKP elfojtotta az 1989-es diáktüntetéseket a Tiananmen téren. Az emeleti forgó kiállítótérben egy sátor, egy transzparens és egy vérfoltos ing található a tüntetésekről.

A Black Book of Communism Crimes Terror Repression, mely négy francia, egy lengyel és egy cseh történész munkájában (1999) a kínai áldozatok száma felbecsülhetetlen, legalább háromszorosa a szovjet áldozatoknak. A 800 oldalt meghaladó fontos mű alig említi a kommunizmus magyar áldozatait egy két sor Kun Béláról és két fénykép van 1956-os felkelőkről és pár oldal a forradalom történetéről.

A múzeum szerint ma még mindig mintegy 1,5 milliárd ember él a kommunizmus alatt, főleg Kínában. A kínai rezsim kommunista pártnak nevezi magát, de helyreállította a magántulajdont, létrehozta a kapitalista gazdaság egy formáját – a „piac-leninizmust” – nevezi Niall Ferguson történész –, és visszatért a kommunista ideológiát régen megelőző tekintélyelvű hagyományokhoz.

Ami viszont egyre aggasztóbbá válik Amerikában, hogy a republikánus párt szélsőjobboldali ága a demokráciát egyenlővé teszi a kommunizmussal, szerintük Amerika alkotmányos köztársaság és nem demokrácia, mert ez utóbbiban elveszik a tulajdonodat, megváltoztatják az életmódodat, az iskolai tantervet és a gyermeked nemét is.

Ennek volt első jele 2012-ben amikor Thomas Péterffy, a magyar multimilliomos 8 millió dollárt költött Obama elleni reklámfilmjére, amelyben az 1956-os magyar menekültek az orosz golyózápor közepette szaladnak át a határon, sárban lerongyolódott ruhában a szabad világ felé, közben Péterffy mondja a film szövegét nem akarhatjuk, hogy Amerika is kommunizmussá váljék.

Akkor még kissé mosolyogtatónak tűnt ez a film, mára viszont sikerült ezt a dezinformációt besulykolni nem kevés amerikai fejébe, hogy a demokrácia a kommunizmushoz vezet.

Ami viszont paradoxon a közösségi médián keresztüli szélsőjobboldal által folytatott egyre erősödő demokrácia elleni támadásokban, az az, hogy egy kommunista ország, Oroszország propagandáját követi: az ellenségem ellensége a barátom elv alapján.