Családi Kör XXXV.évf.9.szám
A kultúra része a kritikai gondolkodás és az önreflexió is
– Az utóbbi évtizedekben – amióta a populista politika, valamint az erődemonstráción és a nepotizmuson alapuló kultúrpolitika szisztematikus romboló munkát végez e téren – megszűnt a szó nemes értelmében vett kulturális élet Vajdaságban. – Bence Erikával Seregély Orsolya beszélgetett
VM4K – törölve
A vajdasági magyar közéletben sok minden előfordult már. Emberek jöttek-mentek, ez egyáltalán nem új a nap alatt. Egyeseket ellehetetlenítettek, ők csendben vagy kicsit hőbörögve odébbálltak, vagy a hallgatásukat megvásárolták ezzel-azzal. Így megy ez már egy ideje. A múlt héten azonban valami ennél is furcsább dolog történt. Nemcsak egyetlen embert próbáltak meg bizonyos döntések nyomán kilúgozni a közéletből, hanem egy egész intézményt is. – Tómó Margaréta vezércikke
A gyanakvástól a bizalomig
Hosszas vajúdás után megszületett, mi több, a Szerb Hivatalos Közlöny 2024/10. számában megjelent, és még aznap hatályba is lépett a tanulók osztályzására vonatkozó szabályzat. A 2023 májusában történt belgrádi iskolai tragédia után sürgősséggel beígért állami intézkedéscsomagnak ez az egyik leglényegesebbnek tartott és a közvélemény által nagy reményekkel várt eleme. – Beretka Ferenc írása
Szabadság a Dnyeszteren innen és túl (1.)
Az Európa középső és keleti felében élő ember, legyen bármilyen helyzetben is, általában Nyugat felé tekint, annak viszonylatában gondolkodik. A Szerbiában élők is ideálként tekintenek az ottani életkörülményekre, képben vannak a fizetésekkel és a lehetőségekkel kapcsolatban, és mindenki határozott véleménnyel rendelkezik a nyugati történésekről. – Bognár Viktor útinaplója
MAGYARORSZÁG: Normálisék vajon hogy csinálnák? – Kocsányos Pálma kommentárja
Úton a humánus női vezetők felé
Szombat este egyedül ültem a sötét vetítőteremben (a palicsi Abbáziában ez nem megy ritkaságszámba, legutóbb A feleségem történetét néztem meg úgy, hogy az enyém volt az egész mozi), és hol borzongtam, hol nevettem Jórgosz Lánthimosz új filmjén, a Szegény párákon. – Berényi Emőke írása
HINTASZÉK: Hogyan alakulnak a nyugdíjak január elsejétől a 14,8 százalékos emelés után? – Takács Magda összefoglalója
Időtlen küzdelem a pontos időszámításért: a szökőnap története
Napjainkban, amikor a világ legtöbb országában hivatalosan az úgynevezett Gergely-naptárat alkalmazzák az élet szervezésére, megszokottá vált, hogy négyévente – szökőévenként – a legrövidebb hónapot, a 28 napos februárt egy plusz nappal toldják meg. Az idei évünk is szökőév, ami lényegében azt jelenti, hogy egy nappal hosszabb volt a február. Ez azonban nem csupán annyiban merül ki, hogy egy nappal többet kell nyomtatni a naptárakban a második hónaphoz, hanem igazán fontos szerepet tölt be a csillagászatban.
TÖRTÉNELMI MOZAIK: Az imperializmus törvényszerűségei – Wilhelm József cikke
SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK: A helyzet kulcsa – Szabó Palócz Attila írása
ELMÉLKEDÉSEK: Visszaemlékezés a saját(os) „edződésemre” – Balla Lajos jegyzete
A LÉLEK EREJÉVEL: Mit kell tudni a Pápai Ház szónoka intézmény létrejöttéről és jellegéről? – Harmath Károly összeállítása
KÉPHISTÓRIÁK: Amikor Asterix betoppant Újvidékre – Szabó Palócz Attila írása
IRODALOM: Zubornyák Zoltán írása és Lencsés Károly verse
NEM A GÓLYA HOZZA: Az édesanyákat is beoltanák szamárköhögés ellen
EGÉSZSÉG: Így alakíthatja át az egészségügyet a mesterséges intelligencia
HOROGRA AKADVA: Egyszerre csak egyet kívánhatsz! – Huzsvár József cikke
SPORT: Misi – Németh János írása
KONYHA: Palacsinta, morzsa, gofri sósan és édesen
Ezen kívül kis- és óriásrejtvény, fejtörő, kurózumkvíz, sudoku, logikai egypercesek, műveltségi teszt, gyerekszoba, horoszkóp, apróhirdetések, társkereső, viccek és tévéműsor várja az olvasókat.
Borítónkon a Freepik fotója látható
