Őrvidéki gólyafészkek

Fellinger Károly felvidéki író, költő, helytörténész ugyancsak termékeny szerző, műveit jól ismerik a hazai olvasók, de külföldön is jól cseng a neve, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem számos nyelvre lefordított művei által az angol, német, román, szerb, török olvasók között is.

Különösen sikeresek a helységneveket magukban rejtő költeményei, amelyek derűsek, vidámak, jól kiemelik az egyes települések sajátosságait, nevezetességeit, ezért turistacsalogatónak is beválnak. Az eddig megjelent Barangoló, Csatangoló, Vándorló, Lófráló, Bóklászó után most az őrvidéki, burgenlandi helységneveket foglalta versekbe Őrvidéki gólyafészkek című kötetében. Érdemes olvasgatni, jó szórakozást hozzá!

Benyák Mária

Ízelítő az új verseskötetből:

KÖPCSÉNY

Neve magyar eredetű,

úgy hívták rég, Küccse,

határőr település volt,

a tolvajt elűzte.

Első Ferdinándról híres

a Köpcsényi eskü,

Magyarország királya lett,

tiszta, szabad lelkű.

Nem kellett ahhoz száz év se,

hogy horvát és magyar,

mintha itt se laktak volna,

eltűntek oly hamar.

Ködbe vesztek mind az ősök,

fogy a bécsi szelet,

a jövő vitorlájából

kifogták a szelet.

MOSONTARCSA

Mosontarcsa, Mosontarcsa,

legjobb pörköltnek a harcsa,

a tafelspitz élvezetes,

marhafartőből főtt leves.

Szélerőmű farmja, parkja,

Ausztria legnagyobbja.

Kétszázezer magyar, hajdan,

erre jött át ötvenhatban.

Emlékoszlop van e helyen,

menekültnek jár kegyelem.

Mosontarcsának meg hála,

nem hagyott senkit magára.

BOLDOGASSZONY

Kiöntött a nagy Fertő tó,

víz alá került több falu,

második András királyunk

a tragédiára tanú.

Új falut telepített hát,

Boldogasszony lett a neve,

vigyázott rá katonaság,

meg az áldott Isten keze.

Búcsújáróhely e város,

szülötte Mosonyi Mihály,

Álmos és a Szép Ilonka

operája tapsot kíván.

A Zenészeti lapokat

magyar nyelven szerkesztette,

ő volt ebben a legelső,

nemzetőrré tette kedve.

Barátja volt Liszt és Wagner,

Fertőboldogasszony éke,

egyházzenéje fenséges,

árad belőle a béke.