67.évfolyam 6.szám

Reményteli vesszővágás

Írta: Tomka Tibor

Az idei csentei Balázsjáráskor szinte tavaszias, meleg és száraz idő várta a Magyardiákon egybegyűlt, határon inneni és határon túli borbarátokat, szőlészeket, ami a Balázs-napi időjóslás szerint jót jelent, ugyanis a jég ezek szerint nem veri el nyáron a termést – ahogy ez tavaly történt. Csak reménykedni tudunk, hogy ez ténylegesen is így lesz. Annyi biztos, az eddigi enyhe télben sok szőlőtermelő már megmetszette a szőlőt, a jelenleg uralkodó zimankó után ténylegesen tavasziasra forduló időjárás pedig már ténylegesen megindíthatja a tavaszi munkákat.

„Nem lesz nyáron jégeső…”

A Csentei Szőlőtermelők Egyesülete február 3-án délután megtartotta hagyományos rendezvényét, a Balázs-napi vesszővágást. Az eseményt ezúttal is gyalogtúrával és pincejárással kötötték össze.

Az egyesület tagjai, illetve több magyarországi testvéregyesület képviselői a csentei faluotthonnál találkoztak, majd egy könnyed séta keretében a Magyardiák irányába indultak. Itt először Kósa Ernő, majd Vida Géza borospincéjénél fogadták őket finom házi falatok és nemes csentei borok társaságában. Hogy a szőlőtermelők a vigasság és a beszélgetés mellett némi szakmai útmutatót is kapjanak, arról Kramer Marko növényvédelmi szakember gondoskodott, aki a tavaly májusi jég sújtotta szőlő metszését mutatta be, kiegészítve a szőlőinket egyre inkább gyérítő ESCA-fertőzés, valamint a szőlő sárgasága elleni védekezés lehetőségeivel.

A korakeresztény korban élő Szent Balázs püspököt mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. A Dunántúlon szokás volt a Balázsjárás, az iskoláskorú gyermekek adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra, egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel –, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek magukkal, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A Balázsjárás, akárcsak a március 12-i Gergelyjárás, a vékonypénzű tanítók jövedelemkiegészítését szolgálta. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyermekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.

A Balázs-nap az egészség- és termésvarázslás, a gonosz- és madárűzés napja is. A termésjóslás, a madárűzés a Muravidéken és Baranyában abban nyilvánult meg, hogy a szőlősgazdák a szőlőjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőt, zavarja el a szőlőéréskor a madarakat, ne tegyenek kárt a termésben. Az időjárásra vonatkozóan az a hiedelem alakult ki, hogy „Ha esik, nyár elején elveri a jég a termést.” Már azért sem kívánatos ezen a napon az eső, a csapadék, mert kifagy a vetés.