Megjelent a Bécsi Napló idei 5.száma
Gazdag tartalommal, változatos témákkal jelent meg a Bécsi Napló idei szeptemberi-októberi 5. száma.
A címoldalon Jeszenszky Géza Külpolitikai zsákutca fenyeget című cikkében foglalta össze a jelenlegi politikai történéseket, főleg a V4-ek politikájára fókuszálva, de kitér Kína és Ukrajna helyzetére is.
Szuez című írásában a történelmi emlékezetet veszi górcső alá.
1956, 1969, 2022 – csak számok című írásában Martos Péter arra világít rá, hogy milyen félrevezető információkat tartalmaz az orosz diákoknak készült történelemkönyv Magyarország és Közép-Európa történelmi sorsfordító eseményeiről.
Másréti Kató Zoltán Lélegeztetőgépen című írása a nyugati magyar diaszpóra helyzetét elemzi, különös tekintettel az anyaország támogatására, annak nélkülözhetetlen előnyeire, de egyben veszélyeire is.
A Pázmáneum negyedik centenáriuma című tudósítás a híres bécsi intézmény történetét és jelentőségét hangsúlyozza.
Potápi Árpád János terjedelmes cikkében ismerteti a magyar kormány nemzeti kisebbségi támogatáspolitikáját, amellyel nagyban segíti az anyaországon kívül élő magyarok helyzetét és megmaradását.
Beszámolót közölnek a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület húszéves tevékenységéről.
Hiller István a nemzeti dilemmák témakörét járja körül Európa vonatkozásában.
Fetes Kata részletes interjút készített dr. Méhes Mártonnal, a Collegium Hungaricum igazgatójával, aki már másodízben vezeti a híres bécsi intézményt.
Jobb idők várhatnak ránk címmel készült interjú dr. Schuster Rudolffal, Szlovákia egykori államelnökével, aki reális képet fest a felvidéki magyar-szlovák viszonyról, felvillantja saját gyermekkorát és reménykeltőnek ítéli meg a két nép jövőbeni együttélését.
Máté László Az ember tragédiájának szlovák fogadtatása című írásában Madách Imre születésének 200. évfordulója kapcsán legismertebb művét ismerteti, felvázolva a mű utóéletét és az évforduló kapcsán rendezett felvidéki eseményeket.
Egy érdekes kultúraközvetítő, Fessler Ignác Aurél életútját írja körül Margarete Wagner. Szerencsés Magdolna a felvidéki Királyfiakarcsán tartott Szent István-napi ünnepségekről számol be tudósításában. Az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági tudósítók ezúttal is a legidőszerűbb eseményekről írnak. Czellár Judit a genfi magyar élet legkiemelkedőbb történéseit fogalmazta meg, Bika Julianna pedig az Amerikai Egyesült Államok és az Amerikai Vöröskereszt Magyarországnak, a budapesti éhezőknek nyújtott segítségről oszt meg eddig sokak számára ismeretlen tényeket.
Dulai Sándor Ökológiai problémák az Alföldön címmel korunk égető környezetvédelmi, természetvédelmi problémáira hívja fel a figyelmet írásában. Garaczi Imre elemzi Hamvas Béla: A bor filozófiája című művét.
Kelemen Erzsébet Pósa Zoltán életútját fogalmazta meg a költő 75. születésnapja alkalmából. Szabó Zsuzsa Gyalai István romániai festőművész bécsi kiállításáról ír, és beszámolnak arról is, hogy Felsőőrött magyar plébános és segédlelkész kezdte meg küldetését. Értékes megemlékezést olvashatunk Medgyessy Éva tollából az Erdélyi Helikonról és Kemény János születésének 120. évfordulója kapcsán életútjáról.
Ádám Ágnes az Osztrák Nemzeti Könyvtár legújabb kiállításáról a Kertekről és emberekről közöl szakszerű beszámolót. Méreg Attila nterjút készített Csörgő László magashegyi túrázóval.
A Bécsi Napló 5. számát Tamási Orosz János Fellinger Károly Bumeráng című kötetéről írott recenziója zárja. A folyóiratot Balázs Péter Kalotaszeg festőjének alkotásaival illusztrálták. A felsoroltakon kívül még számos írás teszi olvasmányossá a kéthavonta megjelenő Bécsi Napló legújabb számát.
Benyák Mária
