Anyák napjára
ANYAK NAPJÁRA!
"Ne sÍrj Anya, egyszer majd hazamegyek,
Neked, egy kacsalábon forgó Palotát veszek,
Ne sírj, Anya, akkor majd mindég együtt leszünk.
Ne sírj, Anya...Most még nem mehetek,
Elvették tőlünk a legszebb éveket,
Látni szeretném, ahogy boldogan öregszel,
Ne sírj, Anya, egyszer majd velem leszel.
Ne sírj, Anya... A fényképem ott van veled,
Nézz rá, tudom, hogy meghasad a szived.
Őrződ azt ami belőlem ott maradt, ne sírj,
Anya, összeragasztjuk ami szétszakadt.
.
Ne sírj,Anya....Tudod, hogy jól vagyok,
Itt mindenem megvan, itt mindent megkapok,
Nem szűkölök van kenyér, és boldog az életem,
Ne sírj, Anya, itt megélek végre, tisztességesen.
Most te mondd nekem kérlek, hogy ne sírjak,
Nélküled, az Idegenben. Ne ordítsak, ne toporzékoljak.
Szeretnélek hosszan átölelni, mellédbujni, és nem félni...
Oh Istenem… Talán egyszer majd hozzád…. Hazatérni"
Örülj Anya, Jövöre haza megyek
Neked az Igért Palotából, kettöt is veszek..
Viszek haza egy vagyont,.. és Virágot.
Beutazzuk eggyütt az egész világot!
Örülj Anya, most már. Gond nélkül élhetünk..
Ezentúl Mi, mindég, ökökké eggyütt leszünk
Örülj Anya kis idő..és hozzád... haza megyek..
A születés napodra már biztos hogy ott leszek.
Örülj Anya... Repülök mert izzik bennem a vágy...
Szomjazó ajkam, a régvárt Anyai csokra vár.
Ebben az évben sajnos még mindég nem mehetek..
De behozzuk duplán az elveszett éveket.......................
....Gyere most......Ldes Fiam! mert nagyon hiányzol!
Félek hogy nincs már sok időnk, ebből a Világból.
Örülj Anya! Most Itt vagyok... csak neked!
Jaj Istenem! Mi ez! Nyisd ki a szép szemed...
Hoztam sok pénzt, és szép ruhát is neked….
De Mond Anya, miért ilyen fehér és hideg a kezed…
És miért nem ugorsz, újjongva a nyakamba.
Miért nem válaszolsz az agódó szavamra?
Ne viccelj meg engem... Ez komoly dolog..
Oh jaj.. Anya! A Világ most körülötem forog..
Csend van az ágyadnál itt vagyok....szotlanul állva…
Fülemben cseng a tüdődből sikoltó Halál muzsikája.
Hiába volt minden… Most elszáll a Te életed…
Soha, be nem hozzuk már, az elveszett éveket..
Mindent oda adnák! Ha újra gyermek lennék
Karjaid közt az öledbe boldogan csevegnék...
Hozzádbujnék, biztonságban nincs amitől félnék
Soha többé, semmi Pénzért, Tőled el nem mennék.
Vége...
Popelka Adolf (Idegenben élő magyarok)
