100 éves Burgenland

100 éves Burgenland

Az Ausztriával 1919. szeptember 10.-én Saint Germainben, a Magyarországgal 1920. június 4.-én Trianonban megkötött szerződés értelmében Nyugat-Magyarország három megyéjének – Moson, Sopron, Vas – nyugati, túlnyomórészt németajkúak által lakott része új tartományként 3.965,5 km²-rel növelte Ausztria területét. Az utolsó magyar, 1920-ban lefolytatott népszámlálás szerint lakosságszáma 294.849 volt. 294.436 személlyel 2020-ban sem ütütte meg a száz évvel korábbi lélekszámot.

Az osztrák hadsereg 1921. augusztus 28-án akarta elfoglalni az új tartományt, magyar szabadcsapatok azonban megakadályozták ebben. A kitört viszályt az antant hatalmak közbelépése csillapította le. A Velencei Bizottság 1921. október 13-án hozta meg döntését. Ennek értelmében december 5-én végérvényesen, hivatalosan is Ausztria része lett ez a terület. Sopron és a vele szomszédos falvak hovatartozásának rendezésére népszavazást írtak ki. Az 1921. december 14-15-én megtartott népszavazás Magyarország javára dölt el. Ausztria annyira elégedetlen volt ennek kimenetelével, hogy még közvetlen a II. világháború után is szóba hozta Sopron és környékének Ausztriához csatolását. A magyar oldal – élve a potsdami értekezlet döntésével (1945) – Csehszlovákiához és Jugoszláviához hasonlóan elrendelte a német ajkúak, így az osztrák-magyar határ mentén élők kitelepítését. Helyükre többek között a csehszlovák-magyar lakosságcsere eredményeként szlovákiai magyarokat is telepítettek.

***

Az újonnan létesült osztrák tartomány keleti, észak-dél irányú határa 356,4 km. Északon Deutsch Jahrndorf-Čurnovo-Rajka között található az osztrák-szlovák-magyar hármashatár, délen Tauka- Tromejnik-Felsőszölnök érintkezési pontja képezi a hármashatárt.

Az új határok kimérését határrendező vegyesbizottságok végezték. Munkájuk nem nélkülözte az ésszerűtlenség legcifrább megnyilvánulásait. Így az Inzenhof/Borosgödör-Rönök híveit szolgáló Szent Imre templom közvetlen közelében jelölték ki a határvonalat. További furcsaságként említhető: Schattendorf/Somfalva temetőjét átlósan ívelte át a határ vonala, úgy hogy ugyanazon falu halottainak egyik része magyar, másik osztrák földbe berült. Alsócsatáron meg éppenséggel a falu szélső házát vágta ketté az új határ: gazdája magyar területen lépett házába, de hátul osztrák földön lelte magát (utólag kiigazították).

Erre vonatkozóan tanulságos példaként hozható fel a Törvény, az törvény c. 1958-ban készült francia-olasz film, Fernandellel és Totóval a főszerepben. Vígjátékként sorolják, pedig a bravúrosan komikus alaphelyzet a kacifántosan pontos francia-olasz határból adódik. Fernandel francia vámos, Totó olasz csempész. Fernandelnek sikerül nyakon csipnie Totót, aki végül is mesteri ravaszsággal jár túl francia ellenlábasa eszén: egyszerűen rábizonyítja, hogy neki nincs joga letartóztatásához, mivel ő valójában olasz. Erre bizonyíték: a határ Fernandel szülőházát szeli át, ő pedig az olaszországi részen jött a világra. A vámost hivatalától megfosztják és kiutasítják a franciák, az olaszok pedig nem fogadják be. A hontalannak nem marad más hátra, mint hogy a senkiföldjén keresi helyét. A konfliktus ugyan megoldódik, mégis visszás érzést kelt azokban a nézőkben, akik a fentebbi példákkal terhelten nem is annyira a komikumot élvezik, mint inkább az országhatárok ésszerűtlen, nem egy esetben abszurd megvonásával szembesültek. A határhelyzet évtizedeken át, különösen a II. világháborút követően térségünkben drámaian, sőt, tragikusan érintette mindenekelőtt a határ mentén élők életét mindkét oldalon.

Mindezt megfontolva kézenfekvő, hogy a 2021-re szóló Őrség naptár képeivel erre a mára szerencsére konfliktusmentes határhelyzettel emlékeztet arra, mit jelent településeket és embereket önkényesen elszakítani egymástól. A két világháború között térségünkben is dívott a csempészet, mérvadó mégis az átjárhatóság volt; jelesen az érintett gazdák szabadon művelhették földjeiket, s vihették át a határon a termést. 1948-tól gyökeresen megváltozott a helyzet, amikoris a határ nem csak két országot, hanem két világot választott el egymástól. A világpolitika alakulása nem csupán külsőleg, de belsőleg, lelkületében is eltávolította egymástól a lakosságot, aminek áthidalását nem csak a nyelvi nehézségek, hanem a beidegződés is késlelteti. Egyáltalán nem örvendetes a szomszédolás elhanyagolása, amikor nincs meg az érdeklődés egymás felfedezése iránt.

Pedig voltak csillagórák, nevezetesen 1989-ben. A Vasfüggöny lebontása az újra felfedezett testvériség jegyében történt. Máig emlékezetes a Sopron – St. Margarethen/Szentmargitbánya határán megrendezett Pán-Európa piknik 1989. augusztus 19-én, de már ezt megelőzően az 1989. május 27-én három határváros – Pinkafeld/Pinkafő – Murska Sobota/Muraszombat – Körmend polgársmesterei által rendezett Nemzetközi Békeünnep az osztrák-szlovén-magyar határon. Az ott elhelyezett emléktábla a békét és barátságot nyilvánítja ki közös hazánkban, Európában.

Jelképesnek is mondható a Kőszegi hegység legmagasabb pontján, a 884 m magasan emelt Irottkő-i kilátó a közepén elhelyzett határkővel. Az 1927. máricus 11-én aláírt szabályzat kimondja, szabad a belépés és feljárat a csigalépcsőn mindkét állam polgárai számára.

Szemléltetésül néhány adat a mai helyzetről: Ausztria 1995-ben lépett az Európai Unió tagállamainak sorába. Magyarország és Szlovénia 2004 óta az EU tagja. A gyökeres változást mi sem mutatja ékesebben mint az a tény, hogy 2020 szeptember 1-én 98.000 magyarországi munkavállalót mutattak ki Ausztriában, közülük 18.560 személy részben napi-heti ingázóként Burgenlandban kereste kenyerét.

Deák Ernő