Ukrán–magyar kapcsolatok: kiút a zsákutcából?

   Vegyes évet tudhat maga mögött az ukrajnai magyar kisebbség, a COVID-19 Kárpátalja lakosságának mindennapjaira is rányomta bélyegét. A nehézségek ellenére múlt év októberében sikeresen végbementek az Ukrajna-szerte soron következő önkormányzati választások, melyeken a helyi magyarság a KMKSZ színeiben történelmi sikert ért el. Ugyanakkor az Ukrajna és Magyarország között a kárpátaljai magyar kisebbség jogai miatt már évek óta húzódó konfliktus-sorozat a helyhatósági választásokat követő hónapokban drasztikusan tovább éleződött. Több helyi magyar fórum is a KMKSZ elleni „politikai boszorkányüldözésként” számolt be az eseményekről. A kulturális szövetség elnökét, valamint jótékonysági alapítványait szeparatizmussal vádolták meg. Csak remélni lehet, hogy a külügyérek január 27-i találkozója hozzásegíti a két országot a súlyos kérdések rendezéséhez.

   Mind a magyar, mind pedig az ukrán külügy részéről párbeszédkészségről számoltak be, melynek eredményeként január 27-én Kijevben sor került Magyarország és Ukrajna külügyminisztereinek találkozójára. Kijevbe utazását megelőzően Szijjártó Péter magyar külügyekért felelős miniszter megerősítette, hogy az utóbbi időben sajnos „némi átmeneti enyhülést követően ismételten nagyon rossz irányba indultak meg Ukrajna és Magyarország kétoldalú kapcsolatai”. Kifejtette, hogy annak érdekében repül az ukrán fővárosba, hogy arról tárgyaljon kijevi partnerével, miképp lehetne megállítani ezeket a rendkívül negatív folyamatokat, hiszen „nyilvánvalóan ez lenne az érdeke Ukrajnának, Magyarországnak és a Kárpátalján élő magyarságnak is”.

   Az Ukrajinszka Pravda-hoz hasonlóan, a magyar külügyér is elismerte, hogy a közös tárgyalásokat megelőző napon az ukrajnai magyar nagykövetségre egy fenyegető levél érkezett, mely mindenfajta vérontást helyezett kilátásba az ukrajnai magyarokat illetően a két fél közötti tárgyalások létrejötte esetén. A fenyegetést önmagukat ukrán hazafiaknak nevező személyek küldték. Dmitro Kuleba még aznap este hivatalosan elítélte az esetet, ez ügyben az ukrán illetékes szervek nyomozást indítottak. Az említett ukrán sajtóorgánum Kulebát idézve még hozzátette: „Valakinek nagyon nagy szüksége van olcsó provokációkra Szijjártó Péter látogatása előtt.”

   Végeredményben a találkozó megtörtént, a külügyérek szemtől szemben tudtak tárgyalni. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Dmitro Kuleba kijelentette, hogy „sikerült olyan partnerként és barátként beszélnünk, akik meg szeretnék oldani a felek közötti nehézségeket, nem pedig új problémákat akarnak alkotni. Emiatt
megegyeztünk, hogy a közeljövőben sor kerül az ukrán–magyar vegyes bizottság tárgyalására az oktatást érintő kérdésekkel kapcsolatosan”. Rámutatott, hogy mindketten egyetértettek, hogy az ukrán–magyar kapcsolatokhoz „forró szívvel, de hideg fejjel” kell közelíteni, a kétoldalú kapcsolat a kölcsönös tisztelet és bizalom jegyében kell, hogy fejlődjön. Kuleba külön leszögezte, hogy Magyarország mindig is következetesen támogatta Ukrajna szuverenitását és területi egységét, külön megköszönte az ott jelenlévő magyar külügyér kollégájának, hogy ő volt az egyike azoknak, akik aláírták a közelmúltban Josep Borrell-nek intézett levelet, miszerint a Keleti Partnerség országainak szolgáltassanak vakcinát a COVID-19-vírus ellen. Kuleba ugyancsak megköszönte Magyarország humanitárius segítségét, melyet a kelet-ukrajnai helyzet által érintett gyerekek táboroztatásában nyújt. Köszönetnyilvánításainak sorát az ukrán külügyminiszter a következő megállapítással zárta, melyre elvileg előzetesen külön is kitért a két fél: „… Azt szeretném még mondani, hogy van egy jelentős akadálya a magyar–ukrán kapcsolatok fejlődésének – ezek az érzelmek és a gyanakvások”.

   Kuleba leszögezte, hogy „semmi alap nincs azt feltételezni, hogy az ukrajnai magyar közösség hajlamos szeparatizmusra, mint ahogy arra sincs alap, hogy az ukrán állam bármilyen kárt szeretne okozni a Kárpátalján élő ukrajnai magyaroknak. Mi egy ország vagyunk, egy társadalom, és ez mindig így is lesz”. Viszont azt is hangsúlyosan megjegyezte, hogy elfogadhatatlannak tart bármilyen ukránellenes retorikát, mely különböző körökből elhangzik Magyarországon.

   Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar fél többek között ígéretet kapott az oktatási törvény és a magyar nyelvű órák számának felülvizsgálására, arra, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvény előkészítése során konstruktív és érdemleges párbeszédet fog folytatni az ukrán fél a kárpátaljai magyar kisebbséggel, valamint azt is, hogy a magyar nyelv már nem regionális nyelvként szerepel Ukrajnában. De, hogy azt milyen státuszba sorolták be, a sajtótájékoztatóból sajnos nem derült ki. Ha csak említőlegesen is, de szó esett a Zelenszkij–Orbán találkozó jövőbeli lehetőségéről. Kuleba szavaival élve, „mindkét fél azon dolgozik, hogy ezt a találkozót maximálisan eredményessé tegyük, és hogy ez a találkozás egy új lapot nyisson a kétoldalú kapcsolatokban, ami a kölcsönös tisztelet alapjain nyugszik”. Minden biztató gesztus ellenére azonban a találkozón érezhető volt a feszültség, erről tanúskodik a két ország sajtójának az eseményt követő különböző reagálása is. Viszont ezt az is okozhatja, hogy sajnos a két fél utóbbi találkozóinak sajtótájékoztatóin több, értelemzavaró és ferdítő tolmácsolási hiba is elhangzott.

Paládi Renáta