Lerántjuk az egészségügyről a lepedőt

Lerántjuk az egészségügyről a lepedőt

COVID-19, azaz koronavírus

  Mindenki hallott, hall és hallani fog még évekig a koronavírus okozta betegségekről, azok szövődményeiről, a halálesetekről.

  Általános kérdés, mikor találjuk meg a gyógy­módot, a sikeres terápiát és még fontosabb, izgatóbb gondolat, a megelőzés, a vakcina felfedezése, gyártásának kidolgozása, a piacon való megjelenése.

  Mi ez a vírus? Ellentmondásos híresztelések, jóslatok, csodálatos felfedezések jelennek meg mindennap a sajtótermékekben, a médiákban. Lerajzolták, magyarázták, értelmezték a szerkezetét, az összetételét, tulajdonságait, hatását az élő szervezetre, az emberre.

  Államelnökök, vezető politikusok, orvos‑ szakértőnek kinevezett kutatók egymásnak is és néha maguknak is folyamatosan ellentmondanak.

  Mi az igazság? Van, aki akarja tudni? Vagy a rózsaszínű információk és a pesszimista ijesztgetések között akarunk vergődni?

Ki birtokolja a bölcsek kövét? 

  Tény, hogy a világon kb. 500 kutatóintézet, gyógyszervállalat, egyetemi labor keresi a megoldásokat. Szakmai részletekbe nem megyek bele, de annyit tudni kell, hogy a vírus ismert mutációinak száma egyes vizsgálatok szerint kb. 180. A gyógyszeres terápia kutatás 8 féle alapmegközelítésből indul ki. Ezek közül a leginkább publikált az, amikor ismert, hatékony, de más betegségek ellen használt gyógyszereket próbálnak bevetni, külön-külön, vagy kombinálva (malária, HIV, TBC, stb. kezeléseknél bevált szerekről van szó).

  A másik, sok országban kipróbálás alatt lévő kezelés az, amikor már a vírusfertőzésen átesett, antitestekkel rendelkező betegektől vérplazmát vesznek le és ezzel erősítik a vírusfertőzöttek immunrendszerét. E jelenleg 2 fő vonal mellett, természetesen antibiotikus, alvadásgátló, légzést támogató, szívet erősítő, immunrendszert védő, aktiváló stb. kezelések folynak a világ 180–200 országában, ahol felütötte a fejét a koronavírus fertőzés.

  Kutatók, titkosszolgálatok keresik, hogy mikor, honnan indult ki, kik a felelősek a pandémiáért?

  Állítólag már 2019 őszén fellépett a vírus, de az első epicentrumát a fertőzésnek Vuhánban, Kínában fedezték fel, ahonnan az egész világra elterjedt.

  Hol tartunk most, mire lehet számitani? A gazdasági, társadalmi problémák igen súlyosak már most is. Ijesztő méreteket öltött a munkanélküliség. A második világháború óta nem volt ilyen nagy gazdasági visszaesés, nem volt ilyen magas az USA-ban, Nyugat-Európában a munkanélküliek száma. Bezárt üzletek, vállalatok, leállított légi, földi közlekedés, lezárt határok, hotelek, turistaközpontok. Feszültség a családokban, életszínvonal visszaesése stb.

  Ez van ma. Kérdés: lehet ez rosszabb is? Lehet, de mindent megteszünk azért, hogy ne legyen rosszabb. A kormányok gőzerővel dolgoznak és adósodnak el, hogy a jelenlegi zuhanó GDP-t ne engedjék az 5–8%-os csökkenésnél mélyebbre.

  A szigorításokat lazítják, a lezárt határokat fokozatosan újra nyitják, a közlekedést és a turizmust támogatják és azt ígérik, mehetünk nyáron nyaralni. Legyen igazuk! 

  Azonban, ne feledjük el, hogy még nincs meg a vírus ellenszere, még messze vagyunk a vakcinától, a megelőzéstől.

  Ha a számtalan kutatóintézet és a sok zseniális kutató októberig kidolgoz egy nemzetközileg elismert, kipróbált, hatékony és kevés mellékhatást kiváltó gyógyszert, még akkor is hátra van a gyártás megszervezése, a megfelelő mennyiség előállítása és a piacra juttatása. Tehát, ha a szerencse a tudás mellé szegődik, akkor a karácsonyfa alá tehetjük a terápiás szert, a gyógyszert, a gyógymódot.

  A vakcina kidolgozása, kipróbálása, ha egyáltalán valaha is sikerül, akkor másfél év az az idő, amikor először be lehet adni emberek tömegeinek. Tehát 2021 karácsonya.

  Egyelőre ennyi az igazság, mivel sok-sok apró részlet ismert a koronavírussal kapcsolatban, de egyre több olyan hatás-mellékhatás, szövődmény jelentkezik, amire előre nem számítottunk és a következő időszakban sem tudjuk milyen új meglepetés érhet minket. 

  Tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára! Legyünk optimisták, tartsuk be a rendelkezéseket és optimizmussal, – bízva a tudományban – készüljünk a nyárra.

                                                                                                                                                          Prof. Dr. Birtalan Iván Ph.D.