Újabb járványhullám Szerbiában?
Szeptemberben, sőt talán már augusztusban a koronavírus-járvány újabb hullámára kell számítani az országban – figyelmeztettek a belgrádi közmédia műsorában a szakemberek július közepén. Félelmükre az ad okot, hogy stagnál az oltakozás Szerbiában, adataik szerint a régióban, sőt egész Európában itt a legalacsonyabb az oltottak száma. A nyár közepéig a szerbiai lakosság 49 százaléka vette fel a vakcina egyik dózisát, ugyanakkor a 18 és 30 év közötti korosztályhoz tartozóknak csupán a 17,42 százaléka. S bár a tavalyi év azonos időszakához képest a koronavírus áldozatainak száma egyharmadára csökkent, aggasztó a tény, hogy újra emelkedik a napi fertőzöttek száma. E cikk írásakor ez 145 nyilvántartásba vett személyt jelent a nem egész hétmillió lakosúra becsült országban. A kórházakban majdnem háromszáz beteget kezelnek, lélegeztetőgépen négyen vannak, hárman pedig elvesztették a küzdelmet a kórral. A válságtörzs tagjai hangsúlyozták, hogy a kórházi kezelésre szoruló betegek 99 százaléka nem vette fel a védőoltást. Szerbiában a járvány kezdete óta összesen 717 667 fertőzöttet regisztráltak, több mint hétezren pedig életüket vesztették a kór miatt.
A szakemberek és a közvélemény számára is egyre nagyobb beszédtéma a járvány várható negyedik hulláma, az oltakozási kedv javítása, illetve a harmadik dózis bevezetése. Egyes virológusok javasolják a harmadik védőoltás engedélyeztetését, mert jellemzően az idősebb korosztály és a férfiak körében nem alakultak ki antitestek a második dózis felvétele után sem. Ennek, mármint a COVID-19 elleni antitestek jelenlétének ingyenes ellenőrzésére is van lehetőségük a betegségen regisztráltan átesett vagy a védőoltást felvett személyeknek, sőt arra is akad jó példa, hogy a lakóhelyükhöz távolabb eső közegészségügyi intézethez tartozó polgárok dolgát megkönnyítendő az önkormányzat kötelezettséget vállalt a vérvételre, a centrifugálásra és a szérum eljuttatására az illetékes mikrobiológiai laboratóriumba.
Megoszlik a vélemény, hogy a harmadik dózis kérdése vagy a nem immunizáltak beoltása élvezzen-e prioritást, arról pedig végképp nem lehet egyértelmű választ kapni, hogy az ország milyen intézkedésekkel tenné dinamikusabbá az oltási folyamatot – azaz miként ösztönözné azokat a vakcina felvételére, akik ezt még nem tették meg. Korábban pénzzel is próbálkoztak: háromezer dinárt (kb. 25 eurót) igényelhettek azok a 16 évnél idősebb személyek, akik május 31-ig legalább az egyik dózist felvették. 16 óra leforgása alatt elérték a félmillió kérvényezőt, a várt eredményt azonban ez az intézkedés sem hozta meg, bár egy héttel megtoldották a határidőt is.
Mint már említettem, a fiatalok körében a legnépszerűtlenebb a védőoltás felvétele, még a 20 százalékot sem éri el a 18 és 30 év közöttiek esetében. Ez azért is aggasztó, mert közben dübörög a nyár, a bő egy évig tartó korlátozások megszűnését követően sorra érik egymást a különböző fesztiválok, táborok, egyéb rendezvények. Gyerekek, kamaszok, fiatalok, középkorúak és idősek számára számtalan találkozási és kikapcsolódási lehetőség adódik. A közel 40 fokos kánikula pedig a maszkviselési előírások betartását is lazává tette – pozitív kivételek persze vannak –, hiába jelentették be a rendkívüli állapot megszűnését követően a szigorúbb ellenőrzéseket.
S nem lennék őszinte, ha hallgatnék arról, hogy az emberek mennyire élvezik a szabadságot, a találkozást! Újságíró, illetve szerkesztőség legyen a talpán, aki győzi a napi események követését a közösségi találkozók rengetegében! Minden szervezet, egyesület igyekszik bepótolni az elvesztegetett időt, és élni a szervezés szabadságával: nincs nap, hogy Vajdaságban ne nyissa meg kapuit valamilyen gyermek- vagy kamasztábor, ne legyen komoly- vagy könnyűzenei koncert, közéleti fórum, szabadegyetem jellegű összejövetel, alkotótábor, falunap, búcsú vagy főzőverseny, sport- vagy egyéb szabadidő-esemény. Ugyanakkor nagyon jó látni és megélni, mennyire összetartó közösség vagyunk, milyen gazdag hagyományaink vannak. Jó megtapasztalni azt is, hogy a közelmúltban az anyaországnak és a helyi magyar politikumnak, illetve a kisebbségi önkormányzatnak köszönhetően mennyi fejlesztés történt, milyen sok beruházás valósult meg: templomok és iskolák, művelődési intézmények újultak meg, korszerűsödtek, és az identitásmegőrzés területén túlmenően az itthon maradást és boldogulást segítő vállalkozásokat is segíti a magyar kormány.
Fehér Márta
